Cserkeszőlő

Weboldal

A település földrajzi fekvését vizsgálva: könnyen megközelíthető az ország bármely pontjából. Budapesttől az M5-ös számú autópályán, majd Kecskeméttől a 44-es számú főközlekedési útvonalon jutunk el a községbe, Tiszaugon keresztül most az új hídon.

1938-ban olajfúrás kapcsán találtak rá Cserkeszőlő kincsére a 2300 méter mélyről feltörő 82 Celsius fokos gyógyvizre. A háború alatt a kút le volt zárva, 1948-ban felnyitották. A vizsgálatok később kiderítették - amit az elfolyó melegvíz környékén a homokban gödröt ásó emberek ösztönösen éreztek - a termálvíz nagyhatású gyógyvíz. Az 1952-ben Tiszakürtről leváló és önálló településsé váló Cserkeszőlő fejlődésének turisztikai szempontból talán legnagyobb állomása, hogy elkezdte működését a Cserkeszőlő Gyógy- és Strandfürdő. A gyógyvíz, és a felépült fürdő meghozta a település hírnevét, ez azonban nem ment egyik napról a másikra. Bizonyos fejlesztések mindig voltak, a 80-as években megépült a Touring Hotel és a Thermál étterem, majd megépült a rendszerváltás előtt a 14 faházas kemping.
Kisajátítások történtek a fürdő fejlesztésében és a 80-as években Cserkeszőlő volt az, aki a környéken először alakított ki közművesített lakó és üdülőtelkeket.

A Cserkeszőlői Községi Önkormányzat 1990-ben alakult. A feladatait saját intézmények segítségével oldja meg, a beruházások kivitelezésére 1998-ban Közhasznú Társaságot alapított. A Cserkeszőlői fürdő 1993-ban került az önkormányzat vagyoni körébe, melynek működtetésére még abban az évben létre hozta részben önálló gazdálkodású Cserkeszőlői Önkormányzat Fürdő és Víziközmű Intézményét. A fürdő működésének alapját a termálvíz adja, melyet 1977-ben gyógyvízzé nyilvánítottak és amely különösen alkalmas izületi ártalmak, baleseti sérülések és nőgyógyászati betegségek kezelésére. A fürdő területén lévő 2.sz.hévizkút 67 Co-os vizet ad és annak gyógyvízzé nyilvánítása is megtörtént az elmúlt időben.
Az \\\"őskút\\\" vizét a második világháború előtt 1938-ban német mérnökök találták, amikor olajat kutattak háborús célokra. Az akkori geológiai felmérések szerint e mélységben további gyógyvízadó rétegek vannak. Sajnos az \\\"őskút\\\" teljes rekonstrukciója már az újabb technológiákkal sem lehetséges ezért az önkormányzat új kút fúrására készítettetett terveket 1999-ben. Ennek alapján 2003-ban a fürdő mellett újabb termálkutat fúrtak. A kút vize hasonló adottságokkal rendelkezik, mint a régebbi. Ezt a kutat hitel felvételével tudtuk megvalósítani, de az önkormányzat már szerződést kötött az épülő Termál Lakópark befektetőivel a lakások fűtésére és gyógyvízzel történő ellátására. Ezzel a hasznosítással a kút fúrásainak költségei a tervek szerint megtérülnek és utána már hasznot hajtó tevékenység lesz és nem utolsó sorban alapja a fürdő további fejlesztésének. Ezen kút vizének gyógyvízzé nyilvánítása is folyamatban van.

Az elmúlt évtizedek alatt nemcsak sokan vásároltak nyaralót a térségben, de egyre több turista töltötte el itt szabadidejét nyaranta. Mivel az ide látogató turisták száma és igényei nőttek, szükség volt kereskedelmi szálláshelyek és további üzletek kialakítására.

Cserkeszőlő kedvező földrajzi elhelyezkedése, kiváló gyógyvize, kellemes klímája új fürdőváros kialakulását indukálja. Várossá nyilvánításra azonban választás évében nincsen jogszabályi lehetőség, másrészt pedig várossá csak nagyközség nyilvánítható, nagyközséggé pedig a Területszervezési Tv. alapján az 5000 lakosú település. Vannak azonban olyan speciális helyek, ahol ezt a tv-i rendelkezést valamilyen érdekes adottság miatt módosítani kellene, de mivel 2/3-os tv. így nem igen van rá esély. A lakópark építése, a fürdőhöz kapcsolódó vendéglátóhelyek, kereskedelmi szálláshelyek szaporodása a fejlesztéseket olyan többszörösen hátrányos helyzetű térségben mozdította meg, ahol ez korábban máshol nem volt jellemző. A fejlődésnek a település és a térség szempontjából meghatározó szerepe van. A térség korábbi agrárjellegét új üzletággal, a túrizmus fellendülésével színesíthetik. A cserkeszőlői gyógytúrizmusra a szomszédos településeken kiegészítő szolgáltatások építhetők ki.

A települést gyógyvízű fürdőjéről ismeri az ország és az Európa számos országából ideérkező üdülővendég. A föld mélyén húzódó termálvízkincs alapozta meg a község fejlődését és a jövőben is döntő fejlesztési tényező marad. Erre épül a falu gazdasága, a lakosság döntő hányada a fürdő és a kapcsolódó szolgáltatások körében tevékenykedik. A gyógyvíz számos befektetőt vonzott már a településre - szálloda, üzletek, éttermek, lakópark - és még továbbra is befektetőket fog vonzani. Ennek a fejlődésnek a kezelése azonban többletfeladatot is jelent az Önkormányzatnak és az Önkormányzat hivatalának. Kérdés, hogy a hagyományos önkormányzati feladatokon túl nyúló munkát képes-e a Hivatal ellátni és milyen színvonalon.